Magyarország királyi koronájának ferde helyzetû keresztje rögtön magához vonzza a figyelmet és az emberben felmerül a kérdés: Amennyiben a korona keresztje véletlenül görbült meg, vajon miért nem jutott eszébe egyetlen magyar királynak sem- akit ezzel a koronával kentek fel a trónra-, az az egyszerû és logikus gondolat, hogy kiegyenesíttesse azt ?
Nehezen elképzelhetô, hogy a királyságban nem akadt volna ékszerész, aki ezt a munkát el tudta volna végeztetni. De egyetlen király sem próbálta meg kijavíttatni ezt a „hibát”. De vajon miért nem?
Nem azért-e, mert a kereszt ilyen dôlt helyzete az eredeti helyzet? Nincs-e ennek, valamint a kereszt merôleges szárának a frontális tengelytôl való kisméretû elfordulásának valamilyen titkos értelme, amely a koronát hatalmas erôvel ruházná fel?
Miért van a kereszt egy kettôs négyzet alapon ? Miért van eldôlve ? Milyen paraméterek határozzák meg a dôlt kereszt és az alap kapcsolatát egymással?
Ahhoz, hogy megtaláljuk a kereszt alapjául szolgáló koncentrikus négyzeteknek, mint négyzetes mátrixnak a szerepét, a kereszt jobbra dôlésével nyíltan megnyilvánuló asszimetriának a jelentôségét, valamint a részeknek a szaggitális tengely irányában jelentkezô arányviszonyainak többértelmûségét, egy kis kitekintést kell tennünk.
Napjainkban eléggé közismert, hogy a valamilyen egységes egészet alkotó részek harmóniájának kifejezôdésében, a szimmetria, az arányosság elve alapvetô jelentôségû, mint ahogy ez tapasztalható a zenében, az építészeti alkotásokban, az „ember-természeti környezet” viszonylatban is.
Ahhoz, hogy kimutassuk a koronát megalkotók tudásának és az ôsi Kelet hagyományainak a kapcsolatát, emeljük ki, hogy az ôsi Kelet országainak történelmi evolúciója a szimmetriára alapozva alakult ki, amelyben a részegységek arányviszonyai az esetek többségében négyzetmátrixszal vannak meghatározva.
A négyzetbôl - ami az alaposságot, állhatatosságot, statikusságot, megfigyelô hajlamot szimbolizálja - levezethetô az alapvetô értéket képviselô „négyzetgyök kettô” konstans. Ennek a konstansnak a stabilitása megjelenik az ázsiai országok vallási-filozófiai doktrínájában, amely az ember által elérhetô abszolút nyugalom állapotára irányul, mint a fizikai világ alapjait képezô ellentmondások feloldásának feltétele.
A Nyugat országaiban ellenkezôleg, a világban élô ember aktív, dinamikus megközelítési módja dominált, amely a közös oldallal rendelkezô két szomszédos négyzet kiinduló mátrixával és a belôle levezethetô „négyzetgyök-öt” konstans értékével fejezhetô ki, amely a sebesség változásának nagyobb dinamikáját határozza meg.
A „négyzetgyök-kettô” konstans a legelemibb geometriai figurából, a négyzetbôl vezethetô le, míg a „négyzetgyök-öt” a közös oldallal rendelkezô két
szomszédos négyzetbôl bontható ki. Az „aranymetszés” arányaiban is a „négyzetgyök-öt” értéke a meghatározó és ennek a törvényszerûségnek az alapvetô paramétere.
Az a törekvés, hogy a Kozmosz ritmusaival összhangban éljenek, kényszerítette az ôsi Gondolkodókat arra, hogy a „négyzetgyök-kettô és négyzetgyök-öt” paraméterekkel végzett mûveletek eredményeképpen keletkezô és meghatározott értékeket felhasználva alakítsák ki az arányokat. Ezt tanúsítják az Egyiptomi Piramisok, a görög Parthenon, az ôsi ázsiai építmények, stb.
Milyen módon kapcsolódik ez a magyar királyok koronájához?
Vizsgáljuk meg a megdôlt keresztet és azt a területet, amelyen áll. Ez egy négyzet, amely arányosan helyezkedik el egy nagyobb négyzetben és a közös középpontjukban van felerôsítve a kereszt talapzata. A mérések elvégzésénél csak az arányok, vagyis a részek egymáshoz való viszonya és nem az abszolút számértékek érdekelnek bennünket.
Ha a belsô kiinduló négyzetet felbontjuk 4 részre, megkapjuk az alapmátrixot. A kereszt függôleges szárának hossza nagy pontossággal megegyezik a közös oldallal rendelkezô két szomszédos négyzet átlójának hosszával, megadva így a „négyzetgyök-öt” paramétert, míg a belsô négyzet 4- felé vágásával létrejött kicsi négyzetek bármelyike lehetôvé teszi, hogy a „négyzetgyök-kettô” paraméterrel is számoljunk. A dôlt kereszt vízszintes szára a függôlegeset nagy pontossággal az „aranymetszés” arányainak megfelelôen osztja két részre , amely pontosság egy hasonló jellegû tárgytól elég meglepô.
b / a =(a+b) / b
Végezzünk el még egy megengedhetô mûveletet. Írjuk be ebbe az alapul szolgáló négyzetbe Leonardo da Vinci „kánonikus emberét”, hozzámérjük a Pythagorasi „Polükleitos kánonját”, valamint az ôsi ” indiai kánonban szereplô emberi figurát”. Azt találjuk, hogy a kereszt talapzata pontosan a medencecsont felett, azon a ponton fekszik, amit az indiai könyvek „Muladhara” néven említenek, s amely az ember gyökér, alap energiaközpontja. A kereszt dôlésszögének az alaplemezhez viszonyított tartománya, megfelel a Föld forgástengelyének a Nap körüli pálya síkjához viszonyított dôlési tartományával. Ugyanígy a nagyobbik, külsô négyzet nagyban megfelel az ember láthatatlan, finomabb anyagból felépülô teste határainak, (ahogy az ôsi egyiptomi tanítások emlegetik a „KÁ”-nak ).
Természetesen ez messze nem az összes lehetséges analógia, de már ezek is a Korona készítôinek olyan széles, mély és pontos ismereteire utalnak, hogy az ember lélegzete is eláll tôle. Elôzetesen annyit lehet elmondani, hogy a dôlt kereszt és a lapocska amelyen elhelyezkedik, olyan arányokat tartalmaznak magukban, amelyekkel a nagyon ôsi, több ezeréves emlékmûvekben találkozhatunk
Ebbôl az a gondolat következik, hogy a Korona nem csak egy egyszerû szimbólum, hanem pontos funkcionális feladata van: ez egy” „biológiai rezonátor”, amely a rezonáns izomorfizmus elvén mûködik. Az ember vibrációs (bioritmikus) tulajdonságaival invariáns és a struktúrájába harmonikus rezonancia van bekódolva, ami azt jelenti, hogy a Korona hordozója helyes használat esetén, vagyis ha tudja, hogy Hogyan? Mikor? Hol? Kinek? kell felvennie a Koronát, egyenes kapcsolatot tud kialakítani a Föld energiainformációs mezôjével, az ún. „nooszférával”.
Ehhez még hozzá lehet tenni, hogy a hatása valószínûleg a hologram elvén alapul, vagyis mintegy átalakítja a „négyzetgyök-öt” kozmikus energia örvénylô, spirálalakú, dinamikus áramlatát statikus, „négyzetgyök-kettô” állóhullámúvá, amely feltölti a Korona hordozóját ezzel az energiával. Ennek hatására a Bölcs még bölcsebb lesz, a Bátor még bátrabb, de ugyanakkor a Ravasz még ravaszabb, a Kegyetlen még kegyetlenebb és így tovább.
Amennyiben megengedhetô, hogy ezt az áttekintést a képzelet kis játékával fejezzem be, akkor azt mondanám, hogy a Magyar Korona , pontosabban egy része, a dôlt kereszt az alapjául szolgáló lemezzel, az az összekötô kapocs, amely a jelenkor magyarságát összeköti a Hunokkal, Attilával és rajta keresztül az ôsi Ázsia országainak és az ôsi Egyiptomnak ezotérikus tradícióival.
Bátorkodom feltételezni, hogy a Magyar Koronának e szempontból történô vizsgálata folytatódni fog. A vizsgálat eddigi eredményei is megdöbbentô következtetések levonására adnak lehetôséget: a dôlt kereszt megalkotói nem csak egyszerûen ismerték, hanem mélyen értették az ôsi Görögország, ôsi India, Tibet ôsi Kína és valószínûleg a piramisépítések korai, ôsi Egyiptom ezotérikus tradícióinak kánonjait.
Minden a Koronára vonatkozó anyagot és arányszámításnál használt értékeket a Bakay Kornél szerkesztette „Sacra Coronae Hungaiae”, 1994-ben a Kôszegi Városi Múzeum kiadásában megjelent könyvbôl vettem.
Dr. Eduard Li